Fűtés klímával

Bevezető

 A mai modern berendezések az inverteres technológiának köszönhetően már nem csak hűtésre, hanem fűtésre is alkalmasak. Nem is akárhogyan, hanem kifejezetten gazdaságosan biztosítják a hideg téli estéken az otthon melegét. Röviden bemutatjuk, mire is számíthat az, aki klíma fűtésben gondolkodik, vagy egyszerűen csak tájékozódni szeretne ebben a témakörben.

Melyik klímával fűthetünk ?

Fontos leszögezni, hogy a mai klímák szinte mindegyike – az általunk forgalmazott klímák biztosan mindegyike –  a szoba levegőjének hűtése mellett képes fűteni is. Azonban egyáltalán nem mindegy, milyen paraméterek mellett és milyen hatékonyan teszi a dolgát. Az olcsóbb berendezések -5 ºC esetleg -10 ºC külső hőmérsékletig garantálják, hogy működnek és fűtenek is. Lehet, hogy ennél hidegebb külső hőmérséklet esetén is tudnának üzemelni, de nem lehet sehol reklamálni ha mégsem. A -10 C éppen még elég is lehetne, de a hatásfoka (leegyszerűsítve, milyen olcsón/drágán fűt) nagyon leromlik. Tudni kell, hogy minél hidegebb a külső hőmérséklet, annál rosszabb a klíma energiahasznosítási képessége, magyarán jóval több áramot fogyaszt, mint azt arányosan a környezeti hőmérséklet csökkenése  indokolná. Azonban ősszel és tavasszal, amikor 0 ºC vagy fölötte van a környezeti hőmérséklet, igen olcsón, jó hatásfokkal üzemel, ekkor érdemes lehet használni. Ezt nevezzük kiegészítő fűtésnek, tehát első számú fütési opciónak nem a legjobb, de tartalék, kisegítő fűtési opciónak jó.

Fűtésre optimalizált klímák

.  A másik csoport a  “Fűtésre optimalizált” klímák, légkondicionáló berendezések kategóriája. Ezek már legalább -15 ºC fokig üzembiztosak, vagyis a gyártó garantálja a működését, jellemzőbb a -20 ºC, de előfordul néhány extrém eset is, amikor a gyártó – 35 ºC-ig garantálja berendezése működését. Pl. a Panasonic Nordic típusa – 35 ºC külső hőmérséklet esetén is fűt, mégpedig a legjobb hatásfok 83 %-val, ami extrém jó érték.

A fűtési folyamatban a kondenzvíz a kültéri egységben keletkezik, ami a kültéri egységbe belefagyhat, ezért a kültéri egységet valamilyen módon fűteni kell. Néhány éve még a klímaszerelő telepített – jelentős többletköltségért – elektromos fűtőszálakat a berendezésekbe. Ma már a gyártók többsége – a fűtésre optimalizált klímák esetében – megoldja.  Szimplán fűtőszálakat építenek be a gyárban. A fűtőszál azonban áramot fogyaszt, ezáltal rontja a berendezés hatásfokát. Nevesebb gyártók, mint pl. Hitachi vagy LG ezért plusz energia használata nélkül oldja meg a feladatot. 

A berendezések hatásfoka

A fűtésre optimalizált klímaberendezések energia-hatékonysági szempontból is optimalizáltak, vagyis jóval olcsóbban fűtenek mint olcsóbb társaik. Nézzük ezt példával: adott egy berendezés, mely min. 0,5 kW max. 4,0 kW fűtőteljesítmény leadására képes. A++ energiahatékonysági osztályba tartozik fűtés szempontjából, átlag 4,2 SCOP-val rendelkezik. Mennyi áramot is fogyaszt a klíma? A 4,2-es SCOP azt jelenti, hogy 1 kW elektromos áramot felhasználva 3,2 kW fűtési energiát állít elő. Ebből adódik, hogy minimális áramfogyasztása 0,5 kW/3,2 = 0,1562 kW, azaz 156 Watt elektromos áramot fogyaszt óránként, amikor minimális fűtésre van szükség. Ez pénzben kifejezve 43 Ft/kW áron számolva 6,72 Ft/óra. Nézzük a maximumot: 4,0kW/3,2=1,25 kW/óra, ami pénzben kifejezve 53,75 Ft/óra. Ezek nem mérnöki pontosságú számítások, de illusztációnak tökéletesek.

Egy 100 nm lakás elméleti fűtési költsége

Egy 100 nm-es lakás fűtésére ritkán kell több energia 3,0 kW-nál óránként. Tehát nem egy szobáról beszélünk, hanem egy egész lakásról. 0,9375 kW, azaz 40,3 Ft a fűtési költsége fentebb bemutatott klímánk esetében óránként.  Átlag napi 8 óra üzemeltetést feltételezve, ami a gyakorlatból vett példa, 8*40,3 Ft, vagyis napi 322,4 Ft a fűtési költség, havonta az átlag 9 672 Ft-os, kerekítve 10 000 Ft fűtési számlát eredményez. Ez nagyjából megegyezik egy jobb  gázcirkó fűtési költségeivel. Említsük meg gyorsan, hogy nem minden lakást lehet ugyanannyiért fűteni nm-ként, nagyban függ a lakás nyílászárók, falazat szigetelésének állapotától, de az ablakok tájolása is befolyásoló tényező. A fenti gázcirkó vs. légkondicionáló összehasonlításából kiderül, hogy 4,2 SCOP érték felett már akár gazdaságosabban is lehet klímával fűteni.

Mit érdemes kiváltani klíma fűtésre?

Elektromos fűtés esetén 1 kW áram 1 kW fűtési energiát eredményez. Ebből már látszik is, hogy állandó használat mellett nagyon nem éri meg az elektromos fűtés. Gázkonvektor esetén nem ennyire szembetűnő, de elég jelentős a különbség a klíma fűtés javára.

“H” és “GEO” avagy a két “hőszivattyú” tarifa

Jöjjön hát a csattanó: a hőszivattyús berendezésekre “H” tarifa vagy “GEO” tarifa igényelhető. Ez azt jelenti, hogy fűtési szenzonban min. 35%-kal olcsóbb a fűtés, tehát a példában említett 10 000 Ft helyett 6 500 Ft a fizetendő fűtésszámla.

Tény azonban az is, hogy a tarifák valamelyikének igénylési feltétele, hogy az elektromos rendszerünket át kell alakíttatni, ami költséggel jár számunkra. Régi házak esetében ez a költség olyan magas is lehet, hogy talán nem is érné meg az átalakítás. Újabb lakások, házak esetében viszont vállalható az összeg nagysága.

Amennyiben további információra van szüksége, vagy meg szeretné tudni, melyik klímákban érdemes gondolkodni, ha fűtésre is használná, keressen minket elérhetőségeink valamenyikén, szívesen állunk rendelkezésére.

Geo tarifa tájékoztató

További információk a “H” tarifáról